Egészségmegőrzés
Az egészségmegőrzés fontossága
Hazánkban az elmúlt 30 évben jelentős társadalmi, gazdasági változások következtek be. A változások rövid időn belül drámai módon játszódtak le. Felütötte a fejét a munkanélküliség, széles társadalmi csoportokban a szegénység, a létbizonytalanság. Az árak rohamosan emelkedtek, az infláció meredeken nőtt, amelynek mértéke 1991-ben elérte a 35%-ot. A keresetek értékállóságának csökkenése figyelhető meg napjainkban is. A táplálkozásra fordítható összegek a családok jelentős részénél egyre kisebb mértékű lett. A korszerű táplálkozás alapanyagait a magyar családok többsége nem képes megfizetni. Az elfogyasztott táplálékok minősége és mennyisége csökkenő mértéket mutat. A nem megfelelő táplálkozásban szerepet játszik az is, hogy a táplálkozási ismeretei az emberek nagy részének nem elég kiterjedt. Nem ismerik a nyersanyagokat, azok feldolgozhatóságát, az ételkészítés rejtelmeit.
A magyar társadalom egészségi állapota több mutatóban elmarad az elvártaktól, amely nagy terhet jelent a társadalomnak. A legnagyobb veszteségeket a keringési megbetegedések és neuropszichiátriai kórképek okozzák, amelyek 1.000 milliárd forintos nagyságrendű kiadást jelentenek. A hosszú ideje fennálló különösen rossz egészségi állapot hátterében az egészséget befolyásoló tényezők sajátságos kombinációja húzódik meg, amelyek egyelőre nem ismertek. Kevés hiteles adat áll rendelkezésre a magyar lakosság egészségét romboló anyagi és pszicho-szociális környezeti tényezőkről. (Kolosi, Tóth, Vukovich, 2006)
Az ember egészségét számos tényező alakítja. Szervezetünk működéséért felelősséggel tartozunk. Bizonyított, hogy az életmóddal előidézhető, illetve megelőzhető egyes betegségek kialakulása (például a magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések). A megváltozott családi állapot, a családi harmónia felbomlása az esetek többségében egészségügyi szempontból kedvezőtlen változásokat okozhat, ennek elkerülésére az érintetteken kívül sokat tehet a környezetük is (például: a családtagok, a rokonok, a barátok, az egészség megőrzését biztosító infrastruktúra).
Az elégtelen táplálkozás és az egészségi állapot romlása a fejlett társadalmak egyik legfőbb problémájává vált. Kezelésük nagyon sokba kerül, a demográfiai helyzet romlik, az egészségügyi gondokkal küzdő fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak.
Az egyén életét leginkább a család befolyásolja. Általában itt alakulnak ki azon szokásaink, amelyeket kiviszünk az élet egyéb területeire is. A családi konfliktusokból eredő problémák szerteágazóan befolyásolhatják az életünket, tágabban a társadalmunkat. A családi konfliktusok hatására az érintettek az esetek többségében nehezebben tudják megteremteni az életükhöz szükséges javakat, magukkal kevesebbet törődnek, esetleg káros szenvedélyek fejlődnek ki. Olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyekkel korábban nem találkoztak. Ilyen lehet például a munkahely és a család összehangolása. Különösen a gyermeket nevelő egyedülálló szülőknek jelenthet gondot a munka és a gyermeknevelés harmóniájának megteremtése.